Legutóbbi bejegyzések

Megjelent A majom szeme olaszul

Megjelent A majom szeme olaszul

Nagy öröm! Megjelent A majom szeme című regényem olaszul, a kitűnő Voland Kiadónál, Mariarosaria Sciglitano tolmácsolásában. Hálás vagyok a nagyszerű fordításért, és külön örülök a gyönyörű könyvborítónak.

Győrkőc 2025

Győrkőc 2025

„Gömbölyű és gyönyörű!”
Július 4-től újra Győrkőcfesztivál!
Izgalmas feladatokkal, játékokkal, felolvasással várlak benneteket a sátramban!
Kalandra fel!

Tóth Krisztina: JÁTÉKPÉNZ

Tóth Krisztina: JÁTÉKPÉNZ

A WMN Karcokban a legnépszerűbb íróktól olvashattok arról, milyennek látják a világot, amelyben élünk, és milyenek vagyunk mi magunk ebben a világban. Nevetés és fájdalom, líra és irónia, mese és fekete humor – felkavaró képek és gondolatok hétről hétre. Felkészültetek? Akkor gyerünk! Tóth Krisztina novellája következik egy horvátországi nyaralásról, ami után semmi sem volt olyan többé, mint korábban.

Tóth Krisztina: Nem igaz, hogy a szerző halott

Tóth Krisztina: Nem igaz, hogy a szerző halott

– A Könyves Magazin podcastjében Valuska László beszélgetett Tóth Krisztinával versnaplóról, emlékgyűjtésről, az írás és a gyorsuló idő kapcsolatáról, valamint egy brazil könyvbemutatóról.

Hallgassátok!

Lesoványodott jegesmedvék vagyunk, olvadó jégtáblákon kiabálunk egymásnak

Lesoványodott jegesmedvék vagyunk, olvadó jégtáblákon kiabálunk egymásnak

– Dzsubák Tamás interjúja Tóth Krisztinával az Index.hu-n!

„Nem gondolom, hogy az íróknak versenyre kellene kelniük a trashcelebekkel. Az író felelőssége abban áll, hogy jó műveket írjon. Hogy ne a mindenkori hatalom szolgálatában tevékenykedjen, hanem hiteles, átgondolt műveket alkosson. Tehát az író részéről nem az a felelős magatartás, hogy akkor, mondjuk, elmegy a Dancing With The Starsba, vagy mit tudom én, hová, azért, hogy látható legyen és többen elolvassák, mert valójában a gondolatai nem fognak több emberhez eljutni. Egy írónak nem lehet az a célja, hogy felismerjék az utcán, legfeljebb az, hogy emlékezzenek egy-egy mondatára.”

Csehy Zoltán kritikája Tóth Krisztina Hazudol című írásáról

Csehy Zoltán kritikája Tóth Krisztina Hazudol című írásáról

Új Szó Online, Penge rovat. Csehy Zoltán kritikája az Anyaföld íze a számban című novellagyűjteményről és Tóth Krisztina a kötetben megjelent, Hazudol című írásáról.

„Tóth Krisztina Hazudol című remek írásában is fontos az önazonosság, melyhez a határátlépések sorozata vezet el. A hazugság, az álca, az önáltatás is kulcsszerepbe kerül, de a természetes szeretet és empátia is: ennek bizarr, camp szépségű jelképe a nagymama keresztszemes hímzéssel készített, aranypapírba csomagolt ajándék Hemingway-portréja, mellyel a magyarul sem beszélő Olivért és leszbikus unokáját lepte meg.”

Szeleknek fordít című, új könyvem bemutatója a Fugában

Szeleknek fordít című, új könyvem bemutatója a Fugában

Szeleknek fordít című, új könyvem bemutatója a Fuga – Budapesti Építészeti Központban.

A bemutatón Kőrizs Imre beszélgetett velem, verseket mondott Sodró Eliza.

Az esemény megtekinthető a FUGA YouTube csatornáján.

JUBILEUMI ÜNNEPI EST A KÖNYVHÉTEN A RADNÓTI MIKLÓS SZÍNHÁZBAN

JUBILEUMI ÜNNEPI EST A KÖNYVHÉTEN A RADNÓTI MIKLÓS SZÍNHÁZBAN

Ünnepi estet tartott a Magvető és a Radnóti Miklós Színház június 13-án, pénteken: ez volt a harmincadik közös könyvheti est.

A könyvheti újdonságokról a két házigazda, Bálint András és Szegő János beszélgetett a szerzőkkel. Tóth Krisztina Szeleknek fordít című verseskötetéről, Spiró György Padmaly című regényéről, Takács Zsuzsa A maradás szégyene című verseskötetéről, Bán Zsófia Alétheia él című regényéről, Bognár Péter Elmész, visszajössz, sose halsz meg című regényéről, Kiss Tibor Noé Olvadás című regényéről mesélt. Szó esett a két hagyományos könyvheti antológiáról, a Szép versekről és a Körképről, és a „születésnapi” sorozat, az Alapdarab első köteteiről is.

Élet és Irodalom – podcast-interjú

Élet és Irodalom – podcast-interjú

Tóth Krisztinát Borsik Miklós kérdezte az ÉS-podcast második adásában:

Mit és miért ajánlanánk Tóth Krisztina új, Szeleknek fordít című kötetéből? Milyennek látja a szerző más generációk tagjait, André Ferencet, Borda Rékát, Élő Csengét, Locker Dávidot, Simon Bettinát, Szőcs Petrát és Ughy Szabinát? Mit jelent a titok körbejárása a költészetben, ha nem „énlírát” olvasunk? Hogyan idézhető fel Lator László mint „apa”, tanár és költő, aki szerette, ha „a versben ott sötétlik a furcsaság magja”? Mi lehet a szerepe a fordítás gyakorlatának, ha egy gyerek születése megváltoztatja az írás körülményeit? A beszélgetés többek közt ezekre a kérdésekre keresett válaszokat.

Versek, amelyek a lélek legmélyét kutatják

Versek, amelyek a lélek legmélyét kutatják

– Almási Miklós recenziója Tóth Krisztina új verseskötetéről az ART7 művészeti portálon.

„Fura egy érzés. A szerző novelláit szeretem, vissza-visszajárok egyik vagy másik kötetéhez, illetve a bennük található kedvenceimhez, ám azok nem ilyen lélek-hiányosak. Ez a kötet most új hangon szólít meg. De az az igazság, hogy e versek ettől a sorok-betűk mögé rejtett léthiánytól, titkos fájdalomtól szépek. Kevesen vannak itt a kötetben, de pár életesebb tónusútól eltekintve, ez a kötet cantus firmusa. Másképp fogalmazva állapot-jelzője, hogy most ez van. És a líra mesterire csiszolt hangján, nagyon ez van.
Szép kötet.”

Tóth Krisztina: Ne szép legyen, hanem olyan, hogy lyukat üss vele az üvegen

Tóth Krisztina: Ne szép legyen, hanem olyan, hogy lyukat üss vele az üvegen

– Nagy Gabriella interjúja Tóth Krisztinával a litera.hu-n

„Ez egy végletekig frusztrált társadalom, az emberek alig várják, hogy kiereszthessék a gőzt, csak mutassák már nekik egy megfelelő célpontot. Egészen alantas indulatok szabadulnak el gyakorlatilag bármilyen vitában, bármilyen ürüggyel. Ez, szerintem, nem irodalmi kérdés, inkább társadalompszichológiai kortünet: nagyon, nagyon rossz mentális állapotban van a társadalom. Nem csak nálunk egyébként, de itt, Magyarországon különösen, és a kívülről, a hatalom felől jövő impulzusok, mit mondjak, nem hatnak gyógyítóan az össztársadalmi neurózisra.”

A hatalom egyre hangosabban hergel, mert csak így tudja elnyomni a világ zaját

A hatalom egyre hangosabban hergel, mert csak így tudja elnyomni a világ zaját

– Rácz Attila interjúja Tóth Krisztinával Szeleknek fordít című, új verseskönyvéről a Telex.hu-n!

„Az olyan egyszerű szlogenek, mint hogy védjük meg a gyerekeinket, jól működnek. Tragikomikus, hogy éppen az a kormány hivatkozik erre, ahol, ugye, ott volt a Kaleta-ügy, a Szájer-ügy meg a kegyelmi ügy. Mégis, mindig fel kell valamit mutatni és azt mondani, hogy hohó, itt sokkal nagyobb bajok is vannak ám. Ez a tökéletes manipuláció, mert egy szülő mindig könnyen ugrik arra a témára, hogy a gyerekek – kormányzati szóhasználattal, átszellemült arccal: a gyermekek – védelme. A reklámok is mindig a családunkra utalgatnak, és most már nem csak az immunrendszerüket kell megvédeni. Mindig az emberek alapvető félelmeit és szorongásait használják ki. De mi van a társadalom immunrendszerével?! Azt mi tette így tönkre?”

Beszélgetés a Klasszik Rádió Nyitány című műsorában

Beszélgetés a Klasszik Rádió Nyitány című műsorában

Gaskó Balázs beszélgetett június 10-én Tóth Krisztinával új verseskötetének megjelenése kapcsán a Klasszik Rádió Nyitány című műsorának Könyvjelző rovatában – költészetről, alkotásról, a gyorsuló időről.

Szeleknek fordít könyvbemutató a kecskeméti Katona József Könyvtárban

Szeleknek fordít könyvbemutató a kecskeméti Katona József Könyvtárban

Kecskeméten, a Katona József Könyvtárban Pál Sándor Attila mutatta be a Szeleknek fordít című új kötetemet június 12-én. Köszönöm a tartalmas, izgalmas beszélgetést!