Legutóbbi bejegyzések

TÓTH KRISZTINA A MASTERCARD-ALKOTÓTÁRS PÁLYÁZAT ZSÜRIJÉBEN

TÓTH KRISZTINA A MASTERCARD-ALKOTÓTÁRS PÁLYÁZAT ZSÜRIJÉBEN

Alkotói ösztöndíjat indít el fiatal, magyar írók számára Alkotótárs nevű programjában a Mastercard. A Könyves Magazin szakmai partnerségében megvalósuló ösztöndíjra nyílt pályázaton jelentkezhet minden, a 40. évét be nem töltött vers- és prózaíró, akinek már megjelent legalább egy, legfeljebb két szépirodalmi alkotása.

ÍGY LESZ EGY ELTŰNT DENEVÉRBŐL ABSZURD ÓVODAI KRIMI

ÍGY LESZ EGY ELTŰNT DENEVÉRBŐL ABSZURD ÓVODAI KRIMI

Magyaros krimi, életszerű tragikomédia bontakozik ki a szemünk előtt, egyelőre csak az online térben, de hamarosan élő színházi környezeteben is. Tóth Krisztina színdarabját, a Denevért Dicső Dániel rendezi.

A Denevért a tervek szerint a május 12-én láthatja majd az online közönség, ám a darabot úgy állítják színpadra, hogy a kezdettől fogva készülnek az élő színházi bemutatóra is.

Ősbemutató! Tóth Krisztina: DENEVÉR

Ősbemutató! Tóth Krisztina: DENEVÉR

Eltűnik egy gumidenevér az óvodai öltözőből, mire a szülők előbb gyanakodni, majd gyűlölködni kezdenek – mindezt személyes kontaktusok nélkül, leginkább a virtuális térben kommunikálva egymással. Miközben jelenetről jelenetre szembesülünk a leghétköznapibb jelenünkkel, sok humorral és még több keserűséggel, az óvodai konfliktusból egy kelet-közép-európai, fekete humorú abszurd kerekedik ki, valódi tragédiával a háttérben.

TÓTH KRISZTINA: A MŰVEIMBEN JÓRÉSZT OLYAN ELESETT EMBEREK SZEREPELNEK, AMILYENEK MOST A VÉREMET AKARJÁK VENNI

TÓTH KRISZTINA: A MŰVEIMBEN JÓRÉSZT OLYAN ELESETT EMBEREK SZEREPELNEK, AMILYENEK MOST A VÉREMET AKARJÁK VENNI

– Cseri Péter interjúja a 24.hu-n

“Igyekszem minden szempontból a normalitást képviselni, amibe aligha fér bele, hogy az én felebarátom azt kívánja nekem: dögöljek meg a gyerekeimmel együtt” – nyilatkozza a 24.hu-nak Tóth Krisztina író-költő, akit arról kérdeztünk, miként élte meg, hogy Az arany ember kapcsán kifejtett véleménye miatt gyűlölethadjárat indult ellene.

A FELEDÉKENY KAKUKK

A FELEDÉKENY KAKUKK

– Tóth Krisztina áprilisi meséje embereknek a WMN.hu-n

Mindenki ugyanarra vágyik. Egy hasznos, munkával töltött élet vége felé megpihenni békében. Gondoskodó kezek, óvó szeretet által körülvéve, hogy bátran azok lehessünk, akivé váltunk a hosszú, dolgos évek alatt. Még akkor is, ha az a valaki történetesen egy feledékeny Kakukk, aki a pontos időt már rég nem tudja, de biztos, ami biztos, mindig kakukkol…

„INGERÜLT, FÁRADT EMBERTÖMEGEK VÁRJÁK SÓVÁROGVA, HOGY MANIPULÁLJÁK ŐKET”

„INGERÜLT, FÁRADT EMBERTÖMEGEK VÁRJÁK SÓVÁROGVA, HOGY MANIPULÁLJÁK ŐKET”

– Csepelyi Adrienn Tóth Krisztinával beszélgetett a Popfilterben

“Mai vendégem nagyon régóta áll előkelő helyen a vágyott beszélgetőtársaim listáján – úgy esett, hogy mire sor kerülhetett az interjúnkra, szó szerint róla beszélt a fél világ. Mégsem akartam, hogy a fenyegetések, az obszcén, gyűlölködő kommentek és a postaládába dobott kutyaszar elvigyék a fókuszt a kortárs magyar irodalom egyik meghatározó alakjáról.”

AZ EGYÉNISÉG VÍZJELE

AZ EGYÉNISÉG VÍZJELE

– Fancsali Kinga kérdezte Tóth Krisztinát történelmi tapasztalatokról, a véletlen szerepéről és arról, mire van szükségük a fiatal tehetségeknek. Interjú a prae.hu-n.

“Tóth Krisztina az egyik legismertebb kortárs magyar szerző, ám könyvei nemcsak itthon örvendenek széles népszerűségnek és olvasottságnak, hanem számos külföldi országban is, műveit eddig több mint húsz nyelvre fordították le. A siker véletlenéről, olvasókról és úgy általában a pályáról beszélgettünk vele.”

Fogjunk verebet! – a Malac és Liba sorozat 4. kötete

Fogjunk verebet! – a Malac és Liba sorozat 4. kötete

“Az udvarban mindenki a húsvétról beszélt. Malac és Liba közben kicsinosították a helyüket. Malac még meg is mosdott, Liba pedig tényleg egy piros szalagcsokrot kötött a nyakába, és így várták az ünnepet, hiszen sejtették, hogy Gáborkától majd ők is kapnak valamit ajándékba.”

A Pixel két oldala: Testkoncepciók dialógusa Tóth Krisztina Pixel című művében

A Pixel két oldala: Testkoncepciók dialógusa Tóth Krisztina Pixel című művében

Boros Petra Réka tanulmánya Szűcs Anna értelmezésére felel, az elemzés középpontjában pedig Tóth Krisztina Pixel című kötete áll.

Tóth Krisztina: Tetovált napkorong – Mese embereknek

Tóth Krisztina: Tetovált napkorong – Mese embereknek

Tóth Krisztina márciusi meséje egy sötét bőrű fiúról, aki nekiindult a világnak, hogy kenyeret süssön az embereknek. Történet a valóság és képzelet határáról, ahol végül mindenki otthonra talál valahol. Tóth Krisztina író, költő embermeséje a WMN.hu-n.

„ÉN ÚGY NŐTTEM FEL, HOGY AZ ÖNFEGYELEM A LEGFŐBB ÉRTÉK”

„ÉN ÚGY NŐTTEM FEL, HOGY AZ ÖNFEGYELEM A LEGFŐBB ÉRTÉK”

– Tóth Krisztinával Szily Nóra beszélgetett arról, hogyan változtak a nemi szerepek a 21. században, és hogyan érvényesülhet egy női szerző a mai magyar irodalmi színtéren.

A Femina.hu interjúja.

122. IRODALMI SZALON JUHÁSZ ANNÁVAL ÉS TÓTH KRISZTINÁVAL

122. IRODALMI SZALON JUHÁSZ ANNÁVAL ÉS TÓTH KRISZTINÁVAL

“Ott kezdődik a vers.”
Màrcius 17-én, szerdán 19 órától a z IrodalmiSzalon #122. estjén Tóth Krisztina lesz a Szalon és Juhász Anna vendége.

A hamarosan megjelenő új verseskötetről és két friss gyermekkötetről is beszélgetünk.
Háziasszony: Juhász Anna irodalmár

A PIXEL KÉT OLDALA: MOZAIKOSSÁG ÉS HIÁNYTAPASZTALAT

A PIXEL KÉT OLDALA: MOZAIKOSSÁG ÉS HIÁNYTAPASZTALAT

– Szűcs Anna Emília tanulmánya Tóth Krisztina Pixel című kötetéről.

“Ez a fajta narrációs technika mindeközben széttöri a szöveg nyelvezetét és magát a szövegtestet is, majd újra összerakja – teszi ezt megunhatatlanul, megállíthatatlanul, folyamatos újrakonstruálásra és szerveződésre kényszerítve ezáltal a szövegeket.”

TRAUMA, RETORICITÁS, KATARZIS

TRAUMA, RETORICITÁS, KATARZIS

– Baranyák Csaba elemző kritikája Tóth Krisztina FEHÉR FARKAS című novelláskötetéről az Alföldonline.hu-n

“Recenziómban főképp arra szeretnék rámutatni, hogy a tematikus egyezések és a bejáratott előadásmód dacára milyen nyelvi-poétikai elmozdulások figyelhetők meg az új kötetben – elsődlegesen a Párducpompához, másodlagosan Tóth Krisztina korábbi novellisztikájához képest.”