,,Minden lakás másik történet” – mondja Tóth Krisztina novellájának elbeszélője, miközben saját egykori otthonát keresi. Mindegyik lakás emlékezteti rá valamennyire, de egyik sem lehet ugyanaz. Minden boldogtalan lakás a maga módján az. Ilyenek a könyv katartikus történetei is, amelyek a korábbi műveknél élesebben mutatják meg a hatalmi elnyomás törésvonalait, az alárendeltség, a kirekesztettség stigmáit, az erőszak állomásait.
“Szerinted szerethet egy liba egy verebet?” – teszi fel a kérdést Liba, miután sikerült olyan frappánsan megoldaniuk a húsvétitojás-problémát Malaccal, hogy egy nyúl sem csinálhatta volna jobban. Az, hogy Liba szerelme viszonzásra talál-e, kiderül a mese végére.
Egy biztos: szem nem marad szárazon, a nevetőizmok pedig nyugalmi állapotban Malac és Liba két legújabb történeteit olvasva.
Részlet A majom szeme című, készülő regényből
Hiába hozta szóba időnként és tervezgette a jövőt, én már tudtam, hogy soha nem fogja megírni a doktoriját, hogy soha többé nem fogja azt az életet élni, amelyet eltervezett, hogy nem jár majd konferenciákra…
– A Jelenkor 2020/1-es számát Tóth Krisztina regényrészletével ajánlja a Litera.hu.
A BÁLNADAL Tóth Krisztina 2017 és 2020 között írt verseit gyűjti kötetbe. A három nagyszerű ciklus a Völgyúttól, a Kínai utazáson át hétköznapi életünk helyszíneire, a Terekbe vezeti az olvasót. A múlt és a múltbéli emberek felbukkanása, az emlékezés furcsa működése jelenik meg a versekben, hol haikukba sűrűsödve, hol a szonettek ünnepélyességével, máskor szabadabb formákban, hogy a legalapvetőbb kérdéseket tegye fel a mának: miért, hová, mi végre.
– Műhelybeszélgetés Tóth Krisztinával a Jelenkor áprilisi számában megjelent Bálnadal című verséről és a Magvető Kiadónál hamarosan megjelenő új verseskötetéről.
A friss lapszámban a Bálnadal című vers mellett a Telihold című verset is elolvashatják az érdeklődők.
– Az Illusztrátor kategória shortlistes könyvei között a Malac és Liba 3. – Gatyát fel! című kötet!
Szeretettel gratulálunk az illusztrátorának, Hajba Lászlónak, akinek a Malac és Liba sorozat csodás képeit köszönhetjük!
– A Fidelio.hu összefoglalója
“Mit vált ki az emberből, ha a gyermeke óvodai csoportjából eltűnik egy gumidenevér? Milyen régi sérelmek, gyilkos indulatok törnek felszínre az online tér arctalan világában? Tóth Krisztina drámája a jelen valóságát álmodja színpadra, rendhagyó perspektívából.”
“Őszi kabátlobogás – ez a címe Tóth Krisztina írónő legelső könyvének, amely 1989-ben jelent meg. Akkoriban még nem ment olyan gyorsan a könyvkiadás, mint ma. Csak négy évvel azután jelent meg a kötet, hogy a Móra Kiadónál eldöntötték, könyv legyen a kéziratból. Aztán elsőkönyves szerzőből sokkönyves író lett.”
– Tóth Krisztina óvodai krimijének ősbemutatója Dicső Dániel rendezésében
Cseicsner Otília dramaturg, Melkvi Bea színésznő és Dicső Dániel rendező egy olyan darabot szeretett volna színre vinni, amely eleve több platformon előadható, így kiválóan illeszkedik a járványhelyzethez, de később akár élő színházi keretek között is bemutatható. Így esett a választásuk hazánk egyik legsikeresebb irodalmi alkotója, Tóth Krisztina költő, író, műfordító színdarabjára, amelynek fókuszában egy óvodai „bűncselekmény” áll.
Alkotótárs néven a napokban hirdette meg irodalmi ösztöndíjprogramját fiatal kortárs prózaírók és költők számára a Mastercard. Ennek apropóján a Katonával közösen, Szállj költemény… címmel versküldő kampányt indított a magyar költészet napja alkalmából.
A sorozat első darabja TÓTH KRISZTINA Szilveszter című verse, előadja: Pálmai Anna.
Alkotói ösztöndíjat indít el fiatal, magyar írók számára Alkotótárs nevű programjában a Mastercard. A Könyves Magazin szakmai partnerségében megvalósuló ösztöndíjra nyílt pályázaton jelentkezhet minden, a 40. évét be nem töltött vers- és prózaíró, akinek már megjelent legalább egy, legfeljebb két szépirodalmi alkotása.
Magyaros krimi, életszerű tragikomédia bontakozik ki a szemünk előtt, egyelőre csak az online térben, de hamarosan élő színházi környezeteben is. Tóth Krisztina színdarabját, a Denevért Dicső Dániel rendezi.
A Denevért a tervek szerint a május 12-én láthatja majd az online közönség, ám a darabot úgy állítják színpadra, hogy a kezdettől fogva készülnek az élő színházi bemutatóra is.
Eltűnik egy gumidenevér az óvodai öltözőből, mire a szülők előbb gyanakodni, majd gyűlölködni kezdenek – mindezt személyes kontaktusok nélkül, leginkább a virtuális térben kommunikálva egymással. Miközben jelenetről jelenetre szembesülünk a leghétköznapibb jelenünkkel, sok humorral és még több keserűséggel, az óvodai konfliktusból egy kelet-közép-európai, fekete humorú abszurd kerekedik ki, valódi tragédiával a háttérben.
Megjelent a Pannon Tükör 2021/1. számában.
“Korábban érkezem, azt mondja nem baj.
A hangja idegen, a házuk ismerős.
A fészbukon találtam rá, alig érti
hogy ki vagyok és mit akarok a múlttól.
Olyan öreg, hogy szinte megsajnálom,
előkeres két csorba poharat,
már nem is tudom, miért vagyok itt,
ebben a versben- és megint sehol.”
– Cseri Péter interjúja a 24.hu-n
“Igyekszem minden szempontból a normalitást képviselni, amibe aligha fér bele, hogy az én felebarátom azt kívánja nekem: dögöljek meg a gyerekeimmel együtt” – nyilatkozza a 24.hu-nak Tóth Krisztina író-költő, akit arról kérdeztünk, miként élte meg, hogy Az arany ember kapcsán kifejtett véleménye miatt gyűlölethadjárat indult ellene.
– Tóth Krisztina áprilisi meséje embereknek a WMN.hu-n
Mindenki ugyanarra vágyik. Egy hasznos, munkával töltött élet vége felé megpihenni békében. Gondoskodó kezek, óvó szeretet által körülvéve, hogy bátran azok lehessünk, akivé váltunk a hosszú, dolgos évek alatt. Még akkor is, ha az a valaki történetesen egy feledékeny Kakukk, aki a pontos időt már rég nem tudja, de biztos, ami biztos, mindig kakukkol…
– Csepelyi Adrienn Tóth Krisztinával beszélgetett a Popfilterben
“Mai vendégem nagyon régóta áll előkelő helyen a vágyott beszélgetőtársaim listáján – úgy esett, hogy mire sor kerülhetett az interjúnkra, szó szerint róla beszélt a fél világ. Mégsem akartam, hogy a fenyegetések, az obszcén, gyűlölködő kommentek és a postaládába dobott kutyaszar elvigyék a fókuszt a kortárs magyar irodalom egyik meghatározó alakjáról.”
– Fancsali Kinga kérdezte Tóth Krisztinát történelmi tapasztalatokról, a véletlen szerepéről és arról, mire van szükségük a fiatal tehetségeknek. Interjú a prae.hu-n.
“Tóth Krisztina az egyik legismertebb kortárs magyar szerző, ám könyvei nemcsak itthon örvendenek széles népszerűségnek és olvasottságnak, hanem számos külföldi országban is, műveit eddig több mint húsz nyelvre fordították le. A siker véletlenéről, olvasókról és úgy általában a pályáról beszélgettünk vele.”