Tóth Krisztina

Találkozás Tóth Krisztinával a Holtszezon Irodalmi Fesztivál nyitórendezvényén február 20-án este 18 órától a veszprémi FOTON Audiovizuális Centrumban!

A szerzővel Szeleknek fordít című, legújabb kötetéről Fűzfa Balázs beszélget majd.

Hosszúalvó című versem (Világadapter kötet, Magvető Kiadó) a január 16-i Poetry Daily kiadásában:

Köszönet George Szirtesnek a csodálatos fordításért!

„Tóth Krisztina költő, író, műfordító képviseli Magyarországot abban a tavaly év végén megjelent európai uniós kiadványban, amely 27 meghatározó európai nő portréját mutatja be, tagállamonként egyet-egyet. A Robert Schuman Alapítvány innen letölthető válogatása számos stratégiai területet és szakmát felölelve igyekszik bemutatni, hogy semmi sem elérhetetlen az európai nőknek, és többek között politikusok, gazdasági vezetők, a tudományos élet meghatározó alakjai, valamint a kulturális élet és a média reprezentánsai szerepelnek benne.”

(2026. január 6.)

„Eső zuhog a hóra
de sötét van hány óra
ázott kutyák szaladnak
nyitva maradt egy ablak

világhideg éjszaka
ki megy ilyenkor haza
kihűltek mind a falak
a cipőnkre sár tapad”

Kattints a vers folytatásáért!

„Az idei év nagyon gazdag könyvkínálatából számomra az egyik meghatározó könyv Tóth Krisztina Szeleknek fordít verseskötete. Már a címadás is titkokat, megannyi értelmezési lehetőséget ad. Első verseskötete óta (Őszi kabátlobogás) szeretem és követem, a mostani válogatás az elmúlt öt év verseiből született, s bár sok szállal kötődik korábbi lírájához, talán egyfajta lezárása is annak. Az oly ismerős versek mellett megannyi új hangot, kísérletező formanyelvet fedezhetünk fel. Emlékek, álmok, elhagyott tárgyak, az egykor-volt gyerekkor felidézése, otthonosság és idegenség finoman szövődik át a jelennel.”

Örömmel és büszkén szeretném megosztani, hogy a Schuman Alapítvány új kiadványában én is szerepelek a meghatározó európai nők között: a 43. oldalon olvasható velem interjú. Gratulálok minden megszólalónak, kíváncsian olvasom a beszélgetéseket. Köszönet Elena Roux-nak, aki az interjút készítette és szerkesztette, és köszönet minden interjúalanynak, valamint Pascale Joannin-nak magáért a kiadványért!

Élet és Irodalom – VERS – LXIX. évfolyam, 51–52. szám, 2025. december 18.

Kattints a vers elolvasásához!

Kedves olvasók, barátok, ismerősök!

Egy verssel szeretnék mindenkinek boldog karácsonyt kívánni. Legyen csendes, békés az ünnep! Az estét nem az égősor fogja beragyogni. Ha ezt megértjük, nem fogunk többé a kibogozással bosszankodni. Jöjjön az elcsendesülés, az öröm!

A New York Times kritikusai az év „rejtett gyöngyszemei” közé sorolták Tóth Krisztina 2022-ben megjelent, A majom szeme című regényének angol fordítását.

„Tóth elismert magyar író, aki az egyik legelegánsabb, leginkább zavarba ejtő regényt írta, amit ebben az évben olvastam: olyan vicces és kiegyensúlyozott, hogy a végkifejlet pusztító tényként érkezik.”
– A Könyves Magazin összefoglalója az Eye of the Monkey amerikai szakmai fogadtatásáról

– Horváth Bence összefoglalója hazai írók, köztük Tóth Krisztina nemzetközi sikereiről a Jóblogon.

„A napokban a Times kritikusai közzétették saját, személyes kedvenceiket, amiket „rejtett gyöngyszemeknek” neveztek, és erre a listára került rá Tóth Krisztina 2022-es regényének, A majom szemének angol fordítása. Cikkükben kiemelik, hogy a meg nem nevezett közép-európai, az állampolgárok tökéletes megfigyelésére törekvő autokráciában játszódó regény története maroknyi szereplő megpróbáltatásaira fókuszál, köztük egy pszichiáterére, aki elcsábítja a páciensét, miközben mindannyian kilátástalan döntésekkel kell szembenézzenek.”

A karácsony előtti utolsó adventi hétvégén a Hegytető című verssel szeretnék mindenkinek békés készülődést kívánni.
A vers a Szeleknek fordít című kötetben jelent meg a Magvető Kiadónál 2025-ben.

(A festmény Andrew Macara munkája: Footprints in the Snow / Lábnyomok a hóban, 2009)

„I was also mesmerized by “Eye of the Monkey,” a new novel by the Hungarian poet Krisztina Toth about love and death in an unnamed autocracy. She describes how the more baffling and absurd everything gets, the more people cling to the scraps they can control: “His habits, routes, movements were a handhold; without them, he might lose his sense of orientation completely.”
— Jennifer Szalai

Megjelent a Bárka 2025/6-os számában. 

„A nő, aki fürdőruhában gyomlál
a kocsifelhajtón guggolva,
pont, mint az anyám, ötven éve,
haja gumival összefogva.

A murva között kihajtott a gaz,
azt tépkedi, és ahogy elmegyek
biciklivel a ház előtt, felpillant:
eszébe jutott rólam egy gyerek.”