Tóth Krisztina

– Tóth Krisztina és Grecsó Krisztián a Kortárs Felbeszélésekről az Olvassbele.hu-n.

„A színészek egyszerűen fantasztikusak! Ami az én két kiválasztott novellámat illeti, odavagyok Rusznák András előadásáért és Kováts Adél is lenyűgöz, ahogy mindig.”

(Tóth Krisztina)

Mesekönyvet írt a koronavírus-járványról Tóth Krisztina. A szerzőt arról kérdezte Szalay Zoltán, hogyan meséljünk a gyerekeknek betegségekről és milyen hatással lesz az irodalomra a világjárvány.

“Bár Tóth Krisztina a legkisebbeket célozta meg költeményével, annak egyes felvetései a felnőttek számára is elgondolkodtatók lehetnek. Az ő Kérdezős versét is megfilmesítette Ulrich Sára, akinek a munkája a szerdán kezdődő Anilogue Filmfesztiválon lesz látható.”

“Végre egy újabb olyan kötet, amelyik nem akar többnek látszani, mint ami: remek gyerekversek gyűjteményének. Nem ironizál, nem kacsint ki vagy kacsint össze a felnőttekkel (horribile dictu: nem felnőtteknek szól, gyerekversnek álcázva!), mégis tud magától igényesen szólni hozzájuk – is.”

Miklós hazafelé tartott az autópályán a kisvárosba, ahol felnőtt. Érezte, ahogy feltolulnak benne a régi sérelmek, és igyekezett ellenállni a kísértésnek, hogy képzeletben folytassa a korábban megkezdett, most már soha be nem fejezhető vitákat. Nem szerette magában ezt a haragot, de tenni sem tudott ellene. Felnőtt fejjel sem tudott megbocsájtani az anyjának, amiért újra férjhez ment, amiért hagyta, hogy az új férj verje őt, az akkor még gyereket, és időnként bezárja büntetésből a kamrába.

(A novella a NŐK LAPJA idei adventi különkiadásában jelent meg.)

A folytatáshoz kattintson!

A Magvető Kiadó, a Radnóti Miklós Színház és a Volvo KORTÁRS FELBESZÉLÉSEK című podcast-sorozatában megjelent!

Az EGYSZER MÁR NYERTEM című elbeszélés is balladai erejű monológ: egy születésnapját ünneplő, gyermekotthonban nevelődött fiú barátnőjével felül a külvárosi villamosra, majd hazamennek minden kényelemmel felszerelt, tágas lakásukba, ahol valaki mással is osztozniuk kell a nappalin, sőt, a hálószobán is. Elég szokatlan történet. Miért tűnik az olvasó számára mégis olyan ismerősnek a helyszín? A reménytelen nyomor vagy a pillanatnyi boldogság története? Talán mindkettőé.

“Milyen folyamatok előzik meg az írást, mikor elégedett egy író, és tulajdonképpen melyik szövegét mutatta meg életében először idegeneknek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Könyves Magazin Kávészünet nevű rovata, melynek ezúttal Tóth Krisztina volt a vendége.”

– Ott Anna interjúja

Tóth Krisztina számos nyelvre lefordított műve rövid történetekből álló laza novellafüzér. A novellák önmagukban is értelmezhetők, együtt pedig egy nagy kompozíció részei.

A novellák történetei 1-1 testrész köré rendeződnek. A főszereplőket – feleségeket, férjeket, szeretőket – kivétel nélkül szembeállítja valamilyen hétköznapi esemény saját magukkal.

November 20-án 18 órakor.
Jelentkezni üzenetben a Récsei Noémi önálló beszélgetőestjei Facebook oldalon lehet.

A Járványmese története a tavaszi karantén ideje alatt született, amikor Tóth Krisztina nyolcéves kislányának próbálta elmondani, mi is történt, miért nem mehetünk el otthonról, miért nem járunk iskolába, óvodába, munkába, és mitől fél mindenki.

“…Igaziból nekem ez már elég volt ahhoz, hogy tudjam: be fogom szerezni ezt a könyvet. Tóth Krisztina nevét irodalomtanár édesanyámtól hallottam először (akivel a közös live-unk során ti is “találkozhattatok” nyáron), Szalma Edit rajzaiba az első Kacagtató, illetve József Attila Altató-lapozgatója révén szerettünk bele – a kígyóuborka pedig, hát, jelenleg az egyetlen zöldség, amit szó nélkül behabzsol Cucu is, Benu is. Szóvalizé…”

Elfáradtál? – kérdezte az írót a felesége.
Tizenegyre tervezték az álomvetítést. Nem örült volna, ha a férje már most, tíz előtt elalszik, de a biztonság kedvéért beállította az álomszkennert. Elővette a pizsamát, amelyet nyilvános alváshoz használtak, és megágyazott az erre a célra választott ágyneművel. Ügyelni kellett a részletekre: a stylist figyelmeztette őket, hogy egy sötét színű vagy netán peppa-malacos ágynemű megosztó lehet.

A Líra Könyvklub novemberi gyerekkönyves adásában november 29-én 17 órakor: Tóth Krisztina: Kígyóuborka, Malac és Liba

Tóth Krisztinával és Molnár Krisztina Ritával beszélget a Kígyóuborka című verseskötetről és a Malac és Liba-sorozatról, versekről és történetekről Czakó Réka, a Neveljünk olvasókat! csoport alapítója és az Égigérő gyerekkönyves blog szerkesztője.

“Ha a fotós lát, nem a pillanatot akarja rögzíteni, hanem a kétségbeesett vágyat, hogy el ne múljon”

Tamássy Andrea fotóművész munkáiból nyílt kiállítás XL + 16 címmel a budaörsi Garázs Galériában, a KözTér 18 Közösségi Alkotótérben. A Kultúra.hu szerkesztői a képekből válogattak Tóth Krisztina személyes hangvételű megnyitó szövegéhez.

Megjelent az Élet és Irodalom-ban.
(LXIV. évfolyam, 44. szám, 2020. október 30.)

“A nő meg a gyerek a mögöttem lévő sorba telepszik. A kislány félig alszik, az anyja egy felfújható, rózsaszín párnát igazít a feje alá. Közvetlenül mellettük egy legalább kétméteres, fülbevalós kannibál ül. Tele van tetoválva az egész karja és a kézfeje, és akkora, hogy alig fér el az ülésben.”