Legutóbbi bejegyzések

Továbbra is azt írom, amit írni szeretnék

Továbbra is azt írom, amit írni szeretnék

– Beszélgetés Tóth Krisztinával a Revizor – a kritikai portálon. Marton Éva interjúja

„Ellesett pillanatok, talált képek, talált szavak és mondatok; ezeket gyűjti Tóth Krisztina, és a legizgalmasabbakból építi fel novelláit. A talált szavak mögött sűrítve, töredékesen megmutatkozik a mindennapok drámája, ez talán abból is következik, hogy költőként kezdte a pályáját. Marton Éva a Magvetőnél megjelent Ahonnan látni az eget című kötet apropóján személyes és szerzői szabadságról, költői szerepekről és másságról is beszélgetett Tóth Krisztinával, aki mesteréről, Lator Lászlóról is megemlékezett.”

A sütőtök torta titkai és további gasztrokalandok

A sütőtök torta titkai és további gasztrokalandok

„Intuitívan szoktam főzni, és igyekszem azt felhasználni, ami épp otthon van. Szeretem keverni a fűszereket, és csodálom a férjemet, aki, ha nincs időnk bevásárolni, minimális alapanyagból is képes kihozni valami finomat.”
– Tóth Krisztina sütőtök tortájának titkairól és további gasztrokalandjairól a Nők Lapja.hu-n

Utcáról lakásba

Utcáról lakásba

Kérlek, hogy miközben a meleg teát kortyolod, gondolj azokra, akiknek nincs fedél a fejük felett. Akik a téli hidegben is odakint fáznak. Az Utcáról Lakásba Egyesület nekik próbál segíteni. Segíts te is!

Kattints, hogy megtekinthesd, milyen módon tudod támogatni az egyesületet ás a rászorulókat.

Megjelent Matthew McConaughey Attól még című könyve – Tóth Krisztina fordításában

Megjelent Matthew McConaughey Attól még című könyve – Tóth Krisztina fordításában

„A humoros, lényeglátó verssorok Tóth Krisztina gyönyörű, költői tolmácsolásában kerülnek a magyar olvasók elé, melyeket a nemzetközileg elismert grafikus, Renée Kurilla illusztrációi keltenek életre. A csodás kivitelezésű, keménytáblás, védőborítós kötet igazi éke lehet a karácsonynak, és még szebbé varázsolja a közös ünneplést.”

(Lantai József / Cseppek.hu)

A Budapest Nagyregényről: Pontjókor Fehér Mariannal

A Budapest Nagyregényről: Pontjókor Fehér Mariannal

A régi Pestről, a gyerekkori terézvárosi kötődésekről, a Vidámparkban szerzett gyerekkori élményeiről és a Stefánia út Párizst idéző hangulatáról mesél Tóth Krisztina, a Budapest Nagyregény zuglói fejezetét író szerzője. Fehér Mariann és a Radiócafé műsorának vendége volt november 17-én, Budapest születésnapján és a kötet megjelenése napján. Pontjókor.

„Külföldön azt kérdezik tőlem, miért nem csinál a magyar társadalom végre valamit?”

„Külföldön azt kérdezik tőlem, miért nem csinál a magyar társadalom végre valamit?”

– Ficsor Benedek interjúja Tóth Krisztinával a Magyar Hang-on

„Írókat nem lehet gyártani, és olvasókat sem toborozhat a hatalom a neki kedves alkotóknak – nyilatkozta a Kultúrtáj műsorában Tóth Krisztina, aki kifejtette, hiába kap valaki Kossuth-díjat, attól még nem lesz ugyanolyan író, mint az, akinek valódi olvasótábora van. Frusztráció és paranoia irányítja a kultúrpolitikai döntéseket, de sokszor mintha túlértékelnék az irodalom hatókörét.”

TÓTH KRISZTINA ÉS A BARCODE A WARWICK-JELÖLTEK KÖZÖTT. MEGVAN AZ IDEI GYŐZTES!

TÓTH KRISZTINA ÉS A BARCODE A WARWICK-JELÖLTEK KÖZÖTT. MEGVAN AZ IDEI GYŐZTES!

– A Könyves Magazin összefoglalója

„Idén összesen 153 kötetet jelöltek a díjra, amelyek 32 nyelvet képviselnek – a jelölt kötetek között a legtöbb franciául és spanyolul íródott (26-26). A nevezett könyvek között összesen két magyar van: Tóth Krisztinától a Vonalkód (Barcode – Peter Sherwood fordította angolra), és Szabó Magda Az őz című regénye (The Fawn, Len Rix fordításában).”
…….
A díjat Deena Mohamed nyerte Your Wish Is My Command című könyvével. Gratulálunk!
A képen a Warwick Prize gálán Tóth Krisztina és Peter Sherwood.

Nincs idő (tizennegyedik) – Exkluzív részlet a Budapest Nagyregény zuglói fejezetéből

Nincs idő (tizennegyedik) – Exkluzív részlet a Budapest Nagyregény zuglói fejezetéből

„Azt ismételgette, hogy ilyen az ő elbaltázott, szaros, reménytelen kis életük, hogy vége, kész, már soha, semmire se fogják vinni, mert ezeknek a rohadt bazaltkockáknak csak egyetlen ép oldaluk van, és az is tiszta fehér festék. Ott, akkor döbbent csak rá, hogy azon a bizonyos májusi éjszakán hazahozták a Zaporozseccel a Thökölyről a zebrát.”

Ficsor Benedek beszélgetése Tóth Krisztinával a Magyar Hang podcastján

Ficsor Benedek beszélgetése Tóth Krisztinával a Magyar Hang podcastján

„Ami Magyarországon zajlik, azt nem tartom regényre érdemesnek – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Tóth Krisztina József Attila-díjas költő, író, műfordító. – Ha az ember biztonságos távolságból nézné, akkor dévajul lehetne szórakozni rajta. Ilyet egyetlen író sem tud kitalálni. Elértük az abszurditás azon fokát, amikor már csak röhögni lehet. De én ezen nem tudok röhögni, mert mint a székely medvés viccben: „csak akkor fáj, ha nevetek”.

Három kérdés – Válaszol a hét írója: Tóth Krisztina

Három kérdés – Válaszol a hét írója: Tóth Krisztina

„A szövegnek is van teste, kiálló részei, és azokat is meg kell tartsa valami. Az építkezés logikája tulajdonképpen ugyanaz. Ha a szerkezet rossz, akkor hiába simítgatom a jó kis mondatokat, az összhatás nem lesz jobb. – Kérdéseinkre a hét írója, Tóth Krisztina válaszol. Ha szeretnéd olvasni készülő regényének részletét, lépj be a Litera Klubba, és támogass!”

A HÉT ÍRÓJA TÓTH KRISZTINA

A HÉT ÍRÓJA TÓTH KRISZTINA

November 12-19.

Érzékeny, hallatlanul árnyalt, sallangmentes hang, belénk égő sorok és képek, a műnemek közti kalandos utazás diszkrét szédülete. – Tóth Krisztina a hét írója a Literán. November 12-én tőle olvashattak a Litera Klub tagjai.

Nők Lapja Irodalmi Díj

Nők Lapja Irodalmi Díj

Idén a Világpuszi című könyvem kapta a 2023 Legjobb Gyerekkönyve díjat!  Szalma Edit a könyv illusztrátora, aki a csodálatos rajzokat készítette.

Köszönet illeti a Magvető Kiadót és a WMN magazint is, ahol a mesék hónapról hónapra megjelentek.

RÉSZLET A BUDAPEST NAGYREGÉNY ZUGLÓI FEJEZETÉBŐL

RÉSZLET A BUDAPEST NAGYREGÉNY ZUGLÓI FEJEZETÉBŐL

„A Városligeten átvágva legyalogoltak az Ajtósi Dürer sorra, ahol megnézték Editék régi házát. Az egykor elegáns, sárga épületről már erősen mállott a vakolat. A súlyos, dupla kapu zárva volt, nem jutottak be. Tanakodtak, várjanak-e egy kicsit, de Sanyika eldöntötte a vitát, amikor nyafogni kezdett, hogy menjenek már a kővé vált nőhöz. A Thököly felé kanyarodtak. Edit féltette a cipőjét a kockakövektől, de mivel Margaret nem szólt egy szót se, pedig magas sarkúban volt, ő se akart kényeskedni.”

ÖRÖK-MATINÉ: A lány, aki nem beszélt

ÖRÖK-MATINÉ: A lány, aki nem beszélt

Markó Róbert rendezésében, az Aranyszamár Bábszínházban csodálatos előadás született a könyvből, hálás vagyok érte! Aki tudja, nézze meg!
Nem csak örökbefogadó szülőknek és a gyerekeknek lehet érdekes, hiszen alapvetően az identitás keresésről, a gyökereink kutatásáról szól.