Utcáról lakásba
Nemrégiben megérkezett hozzám az Utcáról Lakásba Egyesület (https://utcarollakasba.hu/) idei felhívása.
Minden árverésükre szoktam valami személyes, nekem kedves tárgyat küldeni, mert a lakhatási szegénység jelenleg az egyik legégetőbb probléma Magyarországon.
Idén a saját, hetedik osztályos irodalom füzetemet szeretném felajánlani.
Ez a kék füzet negyvenöt éves. Az ára rá van nyomtatva, 1.50 Ft volt. (Ennyibe került akkoriban egy gombóc fagylalt is.)
Nincsenek derűs, szívmelengető emlékeim a tanórákról. Az olvasás izgalmát, a verseket a könyvtáros Kati néni ismertette meg velünk, függetlenül a tananyagtól.
A kötelező anyag körülbelül úgy viszonyult az irodalomhoz, mint a nemi betegségek egyetemi jegyzete az erotikához. Se öröm, se szépség, se felfedezés izgalma nem volt benne. Kicsit úgy érzem magam, belelapozva ebbe az egykori füzetbe, mint azok a nemzedékemhez tartozó zenészek, akik a Kodály-módszer ellenére is megszerették gyerekkorukban a muzsikát.
Vera néni, a tanárunk, a láttamozás mellé még pecsételt is. A pecsét mégiscsak hivatalosabb, mint egy sima tanári szignó.
Az órákon fegyelmezetten, csendben ültünk, mert rettegtünk. Érdekes visszanéznem a saját egyenes, katonás, szabályos betűimet. Az egyenes betűk akkor kezdtek el jobbra dőlni, amikor végre kihevertem az iskolát, és én magam – nagy nehezen – egyenesbe jöttem. Az egyetemi jegyzeteim már ugyanazt az írásképet mutatják, mint a mostani lapok az asztalomon. Azon, hogy a mostani hetedikesek szinte ugyanazt tanulják, mint amit mi tanultunk negyvenöt éve, talán érdemes egy pillanatra eltűnődni. Ha most nem, akkor legközelebb az unokáink hetedikes füzetét lapozgatva: sohasem késő.
Tisztelet minden tanárnak, aki az örömöt közvetíti, és képes olvasókat nevelni. Nem volt ez könnyű akkoriban, ma meg szinte lehetetlen küldetés, mégis vannak, akik meg tudják csinálni. Hála nekik, és hála a mai könyvtáros Kati néniknek is, akik felébresztik a gyerekekben az olvasás iránti szenvedélyt, akik koruknak megfelelő, izgalmas regényeket, verset adnak a hatodikosok, hetedikes kezébe.
