„A Szeleknek fordít a hagyományosan a nyár elején tartott Ünnepi Könyvhétre jelent meg, a nyár véget értével pedig immár biztosan állíthatom, hogy ez az a kötet, amely az elmúlt hónapokban a legtöbbször tért vissza a kezembe. Leginkább azokon az estéken, amikor sikerült magamban lehalkítani a nyári este zsibongását, odamenni a könyvespolchoz, miközben igyekeztem visszaszorítani az észérveket, megfékezni a tudatos, túlságosan átgondolt választást, helyette az intuícióra hagyatkozni: legtöbbször ez a kötet került a kezembe. Tóth Krisztina verseskötete vissza-visszatérő személyes utazás lehetőségét nyújtotta számomra, ennyi idő elteltével pedig a feladatot: megfejteni, mivel hat (rám) ilyen erősen.”