Beleolvasó – Szeleknek fordít
Öt vers Tóth Krisztina Szeleknek fordít című, új kötetéből a Könyves Magazin Beleolvasó rovatában!
ÉGŐSOR
Egy fél élet se elég, hogy kibogozd.
Föltekered, felmész a hegyre,
onnan dobod a múltra, körbehúzod
vele az öröklött balatoni telket.
Keresgéled, hogy hol van a hiba,
hol törhetett meg az a vezeték.
Melyik égő a rossz? Mit kéne kicserélni,
hogy sziporkázhasson az életed?
Egyik vége a Kaszpi-tengerbe lóg,
másik vége a földben, Ázsiában.
My Heritage: felvillan néha
egy-egy halvány fény a Balkánon is.
Talán végleg elázott. Rátapostak,
halottakat kötöztek össze a
zöld vezetékkel, lógni hagyták
mínusz harmincöt fokban egy fenyőn.
Padlásra vitték, sárba süppedt,
valahol talán mégis ott van a vége,
de megtalálni már sose fogod.
Meg hát minek is, ha nem ég? Nem ég.
KESKENY SZOBA
Eleinte még mindent hazavittem.
Metróztam kisszekrénnyel, képkerettel.
A legnehezebb ezt volt megtanulni:
hogy az emberek itt mindent kiraknak.
Faragott fotelt, lámpát, gyerekágyat.
Gyakran álltam a szakadó esőben,
és nézegettem egy horpadt ágybetétet,
vagy egy kaspóval szálltam fel a buszra.
Van mindenünk, hogy ehessünk, aludjunk.
Semmi se kell már, lehajolok mégis:
megfordítok egy sáros nagykabátot,
mintha megnézném, hogy tényleg halott-e.
Ha nem vagy otthon, fejben rendezel be
titkos szobákat, talált bútorokkal.
Belekotorsz a kidobott ruhákba,
hogy felismersz-e valamit a múltból.
Itt ez a vers is: rögtön telehordtam
tömött szatyrokkal, székekkel, komóddal.
Alig lehet a sorok közt haladni,
és a fal mellett kijutni belőle.
SZÁZHÚSZ LITER FÖLD
Megnéztem, mi maradt a régi házból:
a Google utcaképen rákerestem.
Se kerítés, se fák, üres telek csak,
a felmagzott fűben hatalmas cserép.
Még otthon laktam, amikor hazahozták.
Ketten cipelték fel a kerti úton.
Százhúsz liter föld, mondogattad,
és mutattad, hogy állítsák középre.
Telente mindig fejjel lefelé állt,
hogy szét ne fagyjon. Aztán úgy maradt, és
ásító szája megposhadt levet
csorgat kongó belsejéből a mélybe.
Egy láthatatlan, fekete növény,
lombos gyökér, befelé nő a földbe,
koronát ereszt, és te nézed,
sötét hamvakkal öntözöd, apám.
A további versekért kattints!
……………………………………………………..
A kötet online megrendelhető:
