Publikációk

"A néni a zöldséges felől jött, kezében vászon szatyorral. Óvatosan átkelt a zebrán, aztán elindult felfelé a lejtős utcán. Ekkor pillantotta meg az oldalára fordult varjút. Először azt hitte, igazi. Közelebb ment. Látta, hogy nem mozdul. Lehajolt hozzá. Még sose találkozott ilyennel, nem tudta, hogy az erkélyekre szoktak varjakat ültetni."
Egy eladó ház története váratlanul fordul át családi hagyatékká. A diófa a helyhez kötődő emlékek hordozójává válik: régi döntéseket, eltűnt kapcsolatokat és megőrizhető értékeket idéz. Az epizód arról szól, hogy a hosszú távú gondolkodás néha egyetlen kérdésnél kezdődik: mit őriz meg egy hely belőlünk?
"Közeledett az első adventi hétvége. András csak téblábolt az üres lakásban. Elrendezte a nappaliban a díszpárnákat. Talán ki is kellett volna mosni őket, de fogalma sem volt, hány fokon kell. Ezeket mindig a felesége intézte. Évente kétszer, karácsony és húsvét előtt kimosta a díszpárnák huzatát és a függönyöket. A párnákon András még érezte a hajának illatát. Az utolsó időszakban, mielőtt visszavitte a kórházba, Kati mindig a kanapén feküdt, hogy ne legyen olyan egyedül hátul, a hálóban. A gyerekek hetente kétszer jöttek, a maradék időben Andrásnak kellett mindent intézni. Megemelni könnyen megemelt a felségét, mert már negyven kiló alatt volt, inkább a tehetetlenségtől szenvedett."(A novella a 2025-ös Nők Lapja Adventben jelent meg.)
"Láttam a halálom. Ment az alkonyatban. Semmi különös nem volt rajta: se karkötő, se tetkó. Messziről láttam, ahogy megy a lejtőn. Lassan haladt, és rögtön tudtam, hogy ő az."Élet és Irodalom; VERS - LXIX. évfolyam, 44. szám, 2025. október 31.
Egy anya története, aki mindig önmagával volt elfoglalva, a gyereke pedig végignézi, ahogy a hiúság és a magány lassan felemészti, miközben próbálja összerakni, ki is ő valójában.Tóth Krisztina novellája a WMN.hu-n.
A falu főútján reggel még a munkába sietők surrannak, de később másféle várakozás tölti meg a teret. A bolt előtt emberek gyülekeznek, nejlonszatyorral a kezükben, türelmesen figyelve a kanyart, ahonnan nemsokára feltűnik a teherautó. Aki ma idejön, nem piacolni jön. – Tóth Krisztina legújabb novellája a WMN.hu-n!
Egy orvosi vizsgálat baljós jeleitől a hosszú kezeléseken át a gyógyulásig: egy nő története. Novella a félelemről, az újrakezdésről és arról, hogyan segíthet át egy állat a legnehezebb időszakokon.Tóth Krisztina legújabb írása a WMN.hu-n.
"Az unokám négyéves. Ha nem alszik ebéd után, akkor estére nagyon nyűgös. Tettem a kiságyra baldachint, fel ne ébresszék a legyek. Hiába szerelt fel még szegény a férjem szúnyoghálót, valahogy mindig bejönnek. Vettem egy elektromos légycsapót. Úgy néz ki, mint egy tollasütő, azzal próbálom levadászni őket. A fiam halálra röhögte magát, hogy ez ám a fantomtollas, még partner se kell hozzá. Nála jobban szerintem csak a legyek szórakoztak."(A novella a Nők Lapja legújabb számában jelent meg.)
Egy egyedülálló anya a barátnője unszolására elindul az Utcaszínházi Fesztiválra, pedig semmi kedve hozzá. Annak ellenére sem, hogy a barátnő szerint szombattól hétfőig a Merkúr erősen pozitív és izgató szöget képez a Szaturnusszal, ő pedig érzi a zsigereiben, hogy most történnie kell valaminek.Tacskó, sárkányjelmez, egy váratlan találkozás és egy zacskónyi meleg kutyakaki. Tóth Krisztina novellája a WMN.hu-n.