Csupa öntörvényű alak
– Károlyi Csaba kritikája a Kánkán az üvegpadlón című, új novelláskötetemről
Élet és Irodalom; KÖNYVKRITIKA – KÖVETÉSI TÁVOLSÁG – LXX. évfolyam, 24. szám, 2026. június 12.
„A szerző mindent megfigyel, elbeszélője résztvevője a történetnek, akár első személyben, akár harmadik személyben mesél, szolidáris a felskiccelt alakokkal, de nem ereszkedik le hozzájuk, belelát a szívükbe és az agyukba, de száraz szemmel néz, mégsem teljesen szenvtelen, a megértés mellett legtöbbször ott a részvét valamilyen visszafogottabb formája. A különféle kortünetek megmutatása, a társadalmi érzékenység fontos sajátossága ezeknek az írásoknak. (…) Tóth Krisztina keresi az egyszerű történetekben az emberi közöst, ugyanakkor igyekszik nem túlzottan tipizálni: attól még, hogy nem vagyunk a szerző fejében egyedül, nem válunk egyformává. És még valami: a tragikus sorsok mögött is van humor, a kilátástalan életeknek is van szépsége.”
