Hírek - 9 / 9 Oldal - Tóth Krisztina

Csehy Zoltán kritikája Tóth Krisztina Hazudol című írásáról

Új Szó Online, Penge rovat. Csehy Zoltán kritikája az Anyaföld íze a számban című novellagyűjteményről és Tóth Krisztina a kötetben megjelent, Hazudol című írásáról.„Tóth Krisztina Hazudol című remek írásában is fontos az önazonosság, melyhez a határátlépések sorozata vezet el. A hazugság, az álca, az önáltatás is kulcsszerepbe kerül, de a természetes szeretet és empátia is: ennek bizarr, camp szépségű jelképe a nagymama keresztszemes hímzéssel készített, aranypapírba csomagolt ajándék Hemingway-portréja, mellyel a magyarul sem beszélő Olivért és leszbikus unokáját lepte meg."

Szeleknek fordít című, új könyvem bemutatója a Fugában

Szeleknek fordít című, új könyvem bemutatója a Fuga - Budapesti Építészeti Központban.A bemutatón Kőrizs Imre beszélgetett velem, verseket mondott Sodró Eliza.Az esemény megtekinthető a FUGA YouTube csatornáján.

JUBILEUMI ÜNNEPI EST A KÖNYVHÉTEN A RADNÓTI MIKLÓS SZÍNHÁZBAN

Ünnepi estet tartott a Magvető és a Radnóti Miklós Színház június 13-án, pénteken: ez volt a harmincadik közös könyvheti est.A könyvheti újdonságokról a két házigazda, Bálint András és Szegő János beszélgetett a szerzőkkel. Tóth Krisztina Szeleknek fordít című verseskötetéről, Spiró György Padmaly című regényéről, Takács Zsuzsa A maradás szégyene című verseskötetéről, Bán Zsófia Alétheia él című regényéről, Bognár Péter Elmész, visszajössz, sose halsz meg című regényéről, Kiss Tibor Noé Olvadás című regényéről mesélt. Szó esett a két hagyományos könyvheti antológiáról, a Szép versekről és a Körképről, és a „születésnapi” sorozat, az Alapdarab első köteteiről is.

Élet és Irodalom – podcast-interjú

Tóth Krisztinát Borsik Miklós kérdezte az ÉS-podcast második adásában:Mit és miért ajánlanánk Tóth Krisztina új, Szeleknek fordít című kötetéből? Milyennek látja a szerző más generációk tagjait, André Ferencet, Borda Rékát, Élő Csengét, Locker Dávidot, Simon Bettinát, Szőcs Petrát és Ughy Szabinát? Mit jelent a titok körbejárása a költészetben, ha nem „énlírát” olvasunk? Hogyan idézhető fel Lator László mint „apa”, tanár és költő, aki szerette, ha „a versben ott sötétlik a furcsaság magja”? Mi lehet a szerepe a fordítás gyakorlatának, ha egy gyerek születése megváltoztatja az írás körülményeit? A beszélgetés többek közt ezekre a kérdésekre keresett válaszokat.

Versek, amelyek a lélek legmélyét kutatják

– Almási Miklós recenziója Tóth Krisztina új verseskötetéről az ART7 művészeti portálon.„Fura egy érzés. A szerző novelláit szeretem, vissza-visszajárok egyik vagy másik kötetéhez, illetve a bennük található kedvenceimhez, ám azok nem ilyen lélek-hiányosak. Ez a kötet most új hangon szólít meg. De az az igazság, hogy e versek ettől a sorok-betűk mögé rejtett léthiánytól, titkos fájdalomtól szépek. Kevesen vannak itt a kötetben, de pár életesebb tónusútól eltekintve, ez a kötet cantus firmusa. Másképp fogalmazva állapot-jelzője, hogy most ez van. És a líra mesterire csiszolt hangján, nagyon ez van. Szép kötet."

Tóth Krisztina: Szeleknek fordít – MEGJELENT!

Hol van a múltunk, és merre haladunk a jelenben? Tóth Krisztina 2020 és 2025 között írt és kötetbe rendezett verseit olvasva olyan élethelyzetekkel találkozunk, ahol az otthonos és az idegen nem ellentéte egymásnak, hanem egymásból következik. Mi sem tud távolibbá lenni annál, ami vagy aki egykor elérhetően közel volt hozzánk. Magunkban pillanthatjuk meg az ismeretlent, és a másikban az ismerőst. Tóth Krisztina az emlékezet és az emlékezés nagy költője. Emlékek és álmok, fényképek és tárgyak, félreolvasások és rádöbbenések, monológok és visszhangok váltják egymást a Szeleknek fordít formailag is rendkívül gazdag költeményeiben a rímes versektől az ezúttal is fontos és külön ciklusba rendezett haikukig.