HU
EN

A Meeting Fesztivál vendégeként Franciaországban

Tóth Krisztina a Franciaországban megrendezett Meeting fesztivál vendége.
Felolvasások Saint-Nazaire és Párizs helyszínein.

From 20th-23rd Nov in Saint-Nazaire and 24th–26th Nov in Paris, Krisztina will be at the 22nd edition of MEET (Maison des Ecrivains Etrangers et des Traducteurs), a festival that brings together writers and translators. A number of round tables are organised around this year’s theme “The child inside”. Krisztina will participate in
When: Friday 21 November 19H30
Where: Alvéole 12, Base sous-marinm, Saint-Nazaire
Contemporary Hungarian Literature
Krisztina Tóth, István Kemény, Joëlle Dufeuilly – Moderator: Guenaël Boutouillet
Interpreter: Natalia Zaremba-Huzsvai
When: Monday 24 November 18h
Where: Bibliothèque GASTON-MIRON, Université Sorbonne Nouvelle 8 avenue de Saint-Mandé, 75012 Paris
Dialogue – Elise Turcotte, Akos Verboczy, Krisztina Tóth
When: Wednesday 26th November 18h30
Where: Maison de POÉSIE, Hôtel Blémont 11bis rue Ballu, 75009 Paris
Dialogue Krisztina Tóth, István Kemény – Moderator: Guillaume Métayer
Interpreter: Natalia Zaremba-Huzsvai
In the presence of Mr Sylvestre Clancier, President of la Maison de Poésie.

Hasonló tartalmak

ELŐADÁS A MAJOM SZEME CÍMŰ REGÉNYRŐL NEW YORKBAN

Tóth Krisztina A majom szeme című kötetéről tartott előadást március 14-én a brooklyni könyvtárban. A megnyitóbeszédet Werner Herzog mondta el.– A Könyves Magazin hírösszegfoglalója.
Ugrás a cikkhez

Líra Irodalmi délután Tóth Krisztinával az Ördögkatlan Fesztiválon augusztus 1-jén

Szeleknek fordít – Líra Irodalmi délután Tóth Krisztinával az Ördögkatlan Fesztiválon augusztus 1-jén 18 órától!A szerzővel új verseskötetéről Ruff Orsolya beszélget a Vylyan Teraszon.
Ugrás a cikkhez

Interjú a Tilos Rádió Egyenes Labirintus című műsorában

Tóth Krisztina az egyik olyan kortárs magyar szerző, akinek a versei és novellái (pl. Az Idő, idő, idő; A lélek meg a test; a Tímár Zsófi muskátlija; a Nagy vonalakban a nőiségről; a Világadapter) gyakran kerülnek be az irodalomterápiás csoportok munkájába a beszélgetések, olvasás- és írásgyakorlatok kiindulópontjaként. A Szeleknek fordít című új kötete is számos olyan verset tartalmaz, amely az irodalomterápia önismereti és egzisztenciális kérdéseire irányítja a figyelmünket.– Július 5-én Szeleknek fordít című, új kötetéről beszélgetett Tóth Krisztinával Dr-Béres Judit és Gueth Péter a Tilos Rádió Egyenes Labirintus című műsorában.
Ugrás a cikkhez

Angolul is megjelent A majom szeme!

– Híradás a Litera - Az irodalmi portál mai összefoglalójában!„A héten megjelent Tóth Krisztina A majom szeme című regénye angol fordításban. A magyarul 2022-ben publikált kötetet Ottilie Mulzet, Krasznahorkai László egyik fordítója ültette át angolra. A Pixel és a Vonalkód után ez az írónő harmadik prózai műve, amelyik megjelenik angolul is, az év elején pedig a verseiből is kiadtak egy válogatáskötetet."
Ugrás a cikkhez

Tóth Krisztina: Szeleknek fordít – MEGJELENT!

Hol van a múltunk, és merre haladunk a jelenben? Tóth Krisztina 2020 és 2025 között írt és kötetbe rendezett verseit olvasva olyan élethelyzetekkel találkozunk, ahol az otthonos és az idegen nem ellentéte egymásnak, hanem egymásból következik. Mi sem tud távolibbá lenni annál, ami vagy aki egykor elérhetően közel volt hozzánk. Magunkban pillanthatjuk meg az ismeretlent, és a másikban az ismerőst. Tóth Krisztina az emlékezet és az emlékezés nagy költője. Emlékek és álmok, fényképek és tárgyak, félreolvasások és rádöbbenések, monológok és visszhangok váltják egymást a Szeleknek fordít formailag is rendkívül gazdag költeményeiben a rímes versektől az ezúttal is fontos és külön ciklusba rendezett haikukig.
Ugrás a cikkhez

Élet és Irodalom – podcast-interjú

Tóth Krisztinát Borsik Miklós kérdezte az ÉS-podcast második adásában:Mit és miért ajánlanánk Tóth Krisztina új, Szeleknek fordít című kötetéből? Milyennek látja a szerző más generációk tagjait, André Ferencet, Borda Rékát, Élő Csengét, Locker Dávidot, Simon Bettinát, Szőcs Petrát és Ughy Szabinát? Mit jelent a titok körbejárása a költészetben, ha nem „énlírát” olvasunk? Hogyan idézhető fel Lator László mint „apa”, tanár és költő, aki szerette, ha „a versben ott sötétlik a furcsaság magja”? Mi lehet a szerepe a fordítás gyakorlatának, ha egy gyerek születése megváltoztatja az írás körülményeit? A beszélgetés többek közt ezekre a kérdésekre keresett válaszokat.
Ugrás a cikkhez