„Magukra maradt idősek, szegénysoron élő gyerekek, egyedülálló anyák, özvegyek, betegek, kapcsolati erőszaktól szenvedők, saját nemükhöz vonzódó nők és férfiak – valamilyen módon mindannyian a periféria emberei, és Tóth Krisztina legújabb novelláskötetének szereplői. Az író az ő történeteiken keresztül úgy mutatja meg jelenünk társadalmi problémáit, mintha szikével ejtene apró metszéseket, alig látható vágásokat, amelyek mégis elegendők a diagnózishoz. Két-három oldalba sűrítve villant fel életutakat, derékba tört, sokszor fájdalmas sorsokat. Az olvasó pedig kénytelen szembenézni azzal a világgal, amelyben él, különösen azokkal a jelenségekkel, amelyek mellett gyakran inkább félrefordítja a fejét.”
Tóth Krisztina történetei megmutatják, milyen gyorsan fogy el az időnk
