HU
EN

Angolul is megjelent Tóth Krisztina regénye, A majom szeme

„Ottilie-val számos levelet váltottunk a fordítás alatt, ahogy Mariarosariával, a regény olasz fordítójával is, mert az a szerencsés eset áll fenn, hogy a szerző él és el tudja magyarázni, mire is gondolt. Ebben a regényben több nehezen fordítható, apró részlet van, amit nem lehet egy az egyben átültetni, hanem ki kell találni, hogyan oldható meg az adott nyelven. Ez játékosságot, nyelvi találékonyságot, ötletelést igényel. Boldoggá tesz, hogy az idegen nyelvű olvasó olyan művet kap kézbe, amelyet úgy olvashat, mintha nem is fordítást kapna, hanem eredetit. A szerzők minden fordítónak mély köszönettel tartoznak, hiszen nélkülük be lennénk zárva ebbe az elszigetelt nyelvbe.”
(Tóth Krisztina)

(Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex)

Hasonló tartalmak

TÓTH KRISZTINA ÚJABB MŰVEI A JELENKORBAN ÉS A SIÓPARTBAN

Olvassátok a  Jelenkor folyóirat és a SiópArt legújabb számát. A Jelenkorban egy monodrámám olvasható, Borneói lepkék a víz felett, a SiópArt pedig egy részletet közöl készülő regényemből. Itt olvasható Lakner Dávid velem készült, hosszú interjúja is irodalmi életről, irodalomról, vágyakról és lehetőségekről. Köszönöm szépen a beszélgetést, a Jelenkornak pedig a drámamellékletet!
Ugrás a cikkhez

Tóth Krisztina: VARJÚ

"A néni a zöldséges felől jött, kezében vászon szatyorral. Óvatosan átkelt a zebrán, aztán elindult felfelé a lejtős utcán. Ekkor pillantotta meg az oldalára fordult varjút. Először azt hitte, igazi. Közelebb ment. Látta, hogy nem mozdul. Lehajolt hozzá. Még sose találkozott ilyennel, nem tudta, hogy az erkélyekre szoktak varjakat ültetni."
Ugrás a cikkhez

Under a Pannonian Sky – 10 magyar költőnő verseiből készült, angol nyelvű antológia

Tóth Krisztina művei is szerepelnek ebben a válogatásban, amelyet a Krasznahorkai Lászlót is fordító Ottilie Mulzet szerkesztett.A kötet megjelenéséről hírt adott a Könyves Magazin is
Ugrás a cikkhez

Tóth Krisztina: AZ UTOLSÓ LECSÓ

"Közeledett az első adventi hétvége. András csak téblábolt az üres lakásban. Elrendezte a nappaliban a díszpárnákat. Talán ki is kellett volna mosni őket, de fogalma sem volt, hány fokon kell. Ezeket mindig a felesége intézte. Évente kétszer, karácsony és húsvét előtt kimosta a díszpárnák huzatát és a függönyöket. A párnákon András még érezte a hajának illatát. Az utolsó időszakban, mielőtt visszavitte a kórházba, Kati mindig a kanapén feküdt, hogy ne legyen olyan egyedül hátul, a hálóban. A gyerekek hetente kétszer jöttek, a maradék időben Andrásnak kellett mindent intézni. Megemelni könnyen megemelt a felségét, mert már negyven kiló alatt volt, inkább a tehetetlenségtől szenvedett."(A novella a 2025-ös Nők Lapja Adventben jelent meg.)
Ugrás a cikkhez

A Financial Times kritikája A majom szeme amerikai kiadásáról

Eye of the Monkey by Krisztina Tóth – autocratic deception and unchecked desire„There is, as you have probably gleaned, little to be optimistic about in the book’s dystopian cosmos. But there is great enjoyment to be found in Tóth’s artistry; in the precision of her images (“she got dressed as if she were leaving a gynecological appointment”), in the originality of her characterisation (Giselle’s husband is “the kind of fellow who always knew what the temperature would be that day”). Her characters are flawed, deceitful, contradictory, and yet their undeniable humanity pulls us in. Tóth shows us how private pain is so often behind hurtful acts; Larkin’s refrain “Man hands on misery to man” feels like a silent companion to the book."
Ugrás a cikkhez

Élet és Irodalom – podcast-interjú

Tóth Krisztinát Borsik Miklós kérdezte az ÉS-podcast második adásában:Mit és miért ajánlanánk Tóth Krisztina új, Szeleknek fordít című kötetéből? Milyennek látja a szerző más generációk tagjait, André Ferencet, Borda Rékát, Élő Csengét, Locker Dávidot, Simon Bettinát, Szőcs Petrát és Ughy Szabinát? Mit jelent a titok körbejárása a költészetben, ha nem „énlírát” olvasunk? Hogyan idézhető fel Lator László mint „apa”, tanár és költő, aki szerette, ha „a versben ott sötétlik a furcsaság magja”? Mi lehet a szerepe a fordítás gyakorlatának, ha egy gyerek születése megváltoztatja az írás körülményeit? A beszélgetés többek közt ezekre a kérdésekre keresett válaszokat.
Ugrás a cikkhez