Tóth Krisztina: LOBOGÓ

Tóth Krisztina: LOBOGÓ
Ül egy férfi a padon az esőben,
bevérzett torokkal dalol.
Fején elfordult Nike sapka,
lábán piros pennys szatyor.

Hályogos űr, nincs már veréb se.
A megállóban fehér szemű, vak lány.
Rozsdás nap rajzol kört az égre,
befagyott pénz egy tócsa alján.

Bolyong a szél a kitaposott parkban.
Zacskó pulzál a felázott kövön.
Bomló avarban friss levélke:
neonzöld, levált műköröm.

Élet és Irodalom – VERS – LXVII. évfolyam, 51–52. szám, 2023. december 21.