“Egy ládában hasalok, uborkának becézve,pedig felnőtt ubor vagyok, kígyósággal tetézve.”
TÓTH KRISZTINA ELMESÉLI A KÖNYV GURU-NAK, MILYEN VOLT, AMIKOR Ő VOLT KEZDŐ...
"Őszi kabátlobogás – ez a címe Tóth Krisztina írónő legelső könyvének, amely 1989-ben jelent meg. Akkoriban még nem ment olyan gyorsan a könyvkiadás, mint ma. Csak négy évvel azután jelent meg a kötet, hogy a Móra Kiadónál eldöntötték, könyv legyen a kéziratból. Aztán elsőkönyves szerzőből sokkönyves író lett."
Tóth Krisztina elmeséli, milyen volt, amikor ő volt kezdő
konyv.guru
Őszi kabátlobogás – ez a címe Tóth Krisztina írónő legelső könyvének, amely 1989-ben jelent meg. Akkoriban még nem ment olyan gyor...3 napja
... megtettem, rákerestem a nagyarcú költő úrra... bár ne tettem volna...dagályos, közhelyes, öncélú hatásvadász, levegőben lógó, semmitmondó jelző halmozások. De legalább nem szerény...
Néha nem csak a könyvtári jelzett száma számít, hanem az érzelmi intelligencia
Tóth Krisztinának is nagy kihívást jelentett az első kötetig való eljutás.A ma induló költők helyzete sem könnyű,hiszen sok a tehetséges fiatal szerző.Ez olvasóként természetesen öröm,de költőnek egyre "könyöklősebb" küzdelem.Fodor Ákos gondolata jut eszembe: "Berreg a hexamotor! nagy erővel hajtja a semmit."(Egy szakmunkáról)
Minden nagyrabecsülésem de megjegyezném hogy nem kellene a klasszikus irók műveit,egyéni,és aktuális érdekek mentén vegzálni.Még akkor sem ha ez az érdek,a saját ismertség erőltetett fenntartását óhajtja szolgálni.
MEGJELENT AZ ALFÖLD 2021. ÁPRILISI SZÁMA!
Az áprilisi szám középpontjában írói naplók, esszék állnak: Tőzsér Árpád, Gömöri György és Ferdinandy György írásai. Herczeg Ákos a 2020-as Alföld-díjasokkal, Nádasdy Ádámmal, Gerevich András
sal és Balogh Gergővel készített izgalmas beszélgetést.
A költészetet TÓTH KRISZTINA, Sumonyi Zoltán, Csehy Zoltán, Lövétei Lázár László, Kürti László, Kiss Dávid és Csobánka Zsuzsa Emese versei, Milián Orsolya és Horváth Kornélia tanulmányai, illetve Lőrincz Csongor Kovács András Ferenc-kritikája képviselik.
Prózát Bán Zsófiától, Lipcsey Emőkétől és Szénási Miklóstól olvashatnak, Szabó Borbála, író ifjúsági regényéről Fenyő D. György, Berta Ádám könyvéről Nagy Hilda írt. Pótor Barnabás és Szemes Botond irodalom- és médiatudományi szakmunkákról közöl recenziót.
A lapszám illusztrációs anyagát Boros Mátyás grafikái adják.
(Részletes tartalomjegyzéket találnak a linkre kattintás után.)
alfoldonline.hu/2021/04/megjelent-az-alfold-2021-aprilisi-szama/?fbclid=IwAR18rddDZikxnHLYhkDQu9m...
3 napja
ÖNNEK VAN KEDVENC ESTERHÁZY-IDÉZETE?
– 40 köztéri plakát került ki a harmadik kerületben az író születésnapja alkalmából.
Április 14-én, Esterházy Péter születésnapján nemcsak az írót, hanem a magyar irodalmat is ünnepeljük – ez ugyanis a magyar próza napja. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat és az Óbudai Anziksz 40 hazai kortárs írót és költőt kért fel, hogy ebből az alkalomból ossza meg a kedvenc EP-idézetét, amelyekből aztán színes köztéri plakátok készültek, korábban nem publikált fotók felhasználásával. A harmadik kerületben élők és az erre járók április 12-étől egy hónapig tekinthetik meg a plakátokat Óbuda-Békásmegyeren.
4 napja
Aki szivből él, az élből szív...
"Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot." (HC)
" Egyes szám harmadik személyben írok, ettől biztonságban érzem magam, azt remélem, hogy nem halok meg olyan hamar." (A szív segédigéi)
Bolyókás eszébe se vötte, hogy már fél-kedvűen túl gyöttünk dolgainkon entenyi vigaszt másikba / a szerelem malozsával szórt nehéz kenyere / élvezés virágozzék belüle! - Tizenhét hattyúk -
" A születésnapomat ünnepelték ezek itt, Péter. November 7.volt"
Apám egyetlen tökéletlenségének azt tartotta, hogy tökéletes volt...
(édesapám) "...„… nem csinált semmit 56-ban, igaz, gondolni gondolt, ami egy forradalomban túl kevés, forradalom után pedig túl sok.” (HC)
"Mentem az Andrássy úton, néztem a házakat, hogy összedőlnek-e, de nem."
"Mert lehet, hogy az élet olyan, hogy alkukat kell kötni benne, de ezeket az alkukat is méltósággal kell kötni. És ha nem lehet méltósággal alkut kötni, akkor nem szabad alkut kötni!"
Mindegyik.
Nagyszerű ötlet! Méltó Esterházyhoz! Gratulálok az ötletgazdának!
A kedvencem: "Egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá."
"Nagy a tolongás a damaszkuszi úton."
Nem találunk szavakat.
"És ha a férfi meg a ház főnév, mert hosszan tartó, stabil események, vagyis dolgok, akkor mért nem főnév a lakni vagy a növekedni?" - Én vagyok a Te című drámából.
Isteni kezdeményezés 👏🤗💗
“Kelet-Európában élni tragédia. Nem, inkább komédia. Egyszóval dráma.”
A jótestvér ravaszabb elképzelés volt, mint gondoltuk. Mert a jótestvér nemcsak, vagy főleg nem ez az általános jóság és humanizmus, szerénység, kegyesség és szendeség meg egy kis kenetesség, hanem a jótestvér az azt jelenti, hogy szereti. A jótestvér a jótestvért. Vagyis hogy egyedül nem is lehetséges jótestvérnek lenni, vagyis egymásra vagyunk utalva, hiába osztjuk be, és toljuk a másikra, rajtunk marad, roppant alattomosan volt ez kitalálva.
"Urad megajándékoz téged,s attól óvjon téged az ég!"
Boldog vagyok, hogy Óbudán élek és párral már szembetalálkoztam, pl. "Földet vissza nem veszek!" 💗💗💗
"Egy bizonyos szint fölött az ember nem megy le egy bizonyos szint alá."
A könyvtárosoké is ez a nap.
" Aki focizott vagy aki valódi drukker, az tudja, a futball a győzteseké. Idegen a játék szellemétől például azt mondani, hogy inkább játsszunk jól, szépen, és veszítsünk, mint rossz játékkal nyerjünk. Nem. Nyerni kell. És ha nyerünk, azt úgyse lehet mindig rossz játékkal...." 😎
Bemutatkoznak Erzsébetvárosi irodalmi ösztöndíjat elnyert szerzők. V. rész: TÓTH KRISZTINA
Moderátorok: Ott Anna és Pion István
Stáb:
Narrátor: Papp Endre
Operatőr: Fecske Flóra
Kameraman: Korom Anna
Vágó: Bonta Luca
Hangmester: Balogh Péter
Colorist: Székely Róbert
Projekt koordinátor: Simon Márton
Rendezte: Papp Endre
A háttérben Makai Mira "Treasure Hunt" című kiállítása látható. Köszönjük a Vinyl and Wood és a Fekete Kutya segítségét. A felvétel a Négyszoba Galériában készült.
Erzsébetvárosi irodalmi ösztöndíj
Bemutatjuk ösztöndíjasainkat V. rész
Tóth Krisztina
Moderátorok: Ott Anna és Pion István
Stáb:
Narrátor: Papp Endre
Operatőr: Fecske Flóra
Kameraman: Korom Anna
Vágó: Bonta Luca
Hangmester: Balogh Péter
Colorist: Székely Róbert
Projekt koordinátor: Simon Márton
Rendezte: Papp Endre
A háttérben Makai Mira "Treasure Hunt" című kiállítása látható. Köszönjük a Vinyl and Wood és a Fekete Kutya segítségét. A felvétel a Négyszoba Galériában készült.
4 napja
Megint nagyon jó élmény volt hallgatni, hogyan vélekedik az alkotásról, a művészetekről, a világról. Szeretem ahogy gondolkozik ezekről. Köszönöm a lehetőséget.
" a vers utat keres magának" Tóth Kriszta utat lelt szivünkhöz műveivel.
Szeretettel gratulálok! 💖Nagyon várom a "Bálnadal"-t (nagy szerencsémre olvashattam a Jelenkorban is a címadó verset és láthattam a felolvasását is). A regény megjelenését is úgy várom, mint egy ajándékot. Minden műve úgy leköt, s olyan mélyen foglalkoztat, s annyira felemel, hogy szinte "csiszol"! 🙂 Tágítja a látóterem, gazdagabbá tesz. Érdekes volt a beszélgetés mindvégig, de nagyokat bólogattam, mikor a kortársakkal való lépést tartásról beszélt. Azt gondolom, hogy most (szerencsére) nagyon erős a "felhozatal", rengeteg a nívós olvasnivaló.
Tóth Krisztina: HOLDRAKÉTA
Korábban érkezem, azt mondja nem baj.
A hangja idegen, a házuk ismerős.
A fészbukon találtam rá, alig érti
hogy ki vagyok és mit akarok a múlttól.
Olyan öreg, hogy szinte megsajnálom,
előkeres két csorba poharat,
már nem is tudom, miért vagyok itt,
ebben a versben- és megint sehol.
Egy férfi szobájában porszívózok.
Negyvennyolc éve nem láttam ezt a férfit.
Pontosabban soha: az egy gyerek volt,
egy kövér kisfiú, aki fél a többiektől.
Az óvodai bokrok közt azt ígérte,
egyszer majd én leszek a felesége.
Nem azért jöttem, hogy ezt számonkérjem,
én csak magamra akarok rátalálni.
Nemrég gerincműtétje volt és
a kutyák hullatják a szőrüket.
A fia egy másik városban él.
Láttam az előbb, szinte üres a hűtő.
Hentes és mészáros lett belőle,
egy vágóhídon dolgozik és tar kopasz.
A földszinten laktak, tavaly halt meg az anyja,
jól jön most neki a fém járókeret.
Kisétálunk a parkba, régen nagyobb volt.
A trafóházon túl mi nem mehettünk.
Látod, mondtam, hogy lesz kutyám, nevet fel,
és ebből hirtelen magunkra ismerek.
Nem tudom, szóba hozzam-e a rakétát,
amihez csavarokat gyűjtöttünk dobozban.
Én is jártam a Holdon, felelem,
előre néz, komolyan bólogat.
A kutyák a trafóháznál megállnak.
Tényleg, végül is minden vers holdrakéta,
ez a vers is. Kellett az összes csavar,
hogy lássuk, mi van ott messze, odaát.
(Megjelent a Pannon Tükör 2021/1. számában.)
(Fotó: Falus Kriszta)
pannontukor.hu/toth-krisztina-holdraketa/
5 napja
//...én csak magamra akarok rátalálni..//. -/írod..-- mindenki így van vele, de--nagyon kevesen jutnak el addig, hogy fel is ismerjék ezt..és --még kevesebben, akik meg is merik fogalmazni...--- // Perecz Laci majd elmesélheti, hogy a nagyon öreg Thalészt--nyolcvan éves kora körül megkérdezték: MEster..mi a legnehezebb dolog a világon? Erre Thalész:: ..a legnehezebb...? magunkat megismerni...//és erre a következő kérdés: -És mi a legkönnyebb..? Na..erer azonnal tudta Thalész a választ: a legkönnyebb? .: .Másoknak tanácsot adni..!
2021. - ebben a feszültséggel teli,kifacsarodott ,kapaszkodót kereső évünkben is kaptunk újra egy korunkat,állapotunkat felmutató jó verset 🌹Nagyon tetszik.
Köszönöm az őszinte, “ kortárs” és mégis múltba- jövőbe néző gondolatokat! Embersége könnyeket csalt a szemembe!
Nem csak a vers jó! 🤩
Köszönöm, szeretem.
Nagyon szép.
Még mindig szeretem Tóth Krisztina hangját!
🙂
talpig csini
A képen Baló Samu.
A kisfiú édesapjától, Baló Pétertől érkezett az üzenet:
A szülők Tóth Krisztinán nevelik a gyermeket, hogy "ne legyen olyan frusztrált és gonosz ember, mint akik egyre inkább ellepni látszanak ezt a nyomorult, jobb sorsra érdemes országot."
6 napja
Nálunk napi négyszer hangzik fel a kiáltás: Anyaaaa, itt van Fikkelstein Úr!
Így legyen minél több családban! Amen
Szegény frusztráltak, most megkapták a magukét, olyanok mint a gonoszok!
Nálunk is ilyesmi a helyzet....csak az 5 évest Mártonnak hívják :-) <3
Wow! Ez annyira szuper! Én felnőttként szerettem meg igazán az olvasást, gyermekként leginkább csak a kötelezőket próbáltam túlélni. Remélem, hogy majd a gyerekeimnek már át tudom adni ezt az élményalapú olvasást, mint értéket. 😊
Csatlakozom az előttem szólóhoz, minden, felnőtteknek szóló írását nagyon szeretem, és azt hiszem, eljött az idő, hogy a gyerekeimet is rajongóvá tegyem. Számos, különböző élethelyzetekhez illő kedvenc verset és novellát tartok számon, mint a Kelet-európai triptichon, Téli dal, Kutyás történet... Ma is Tóth Krisztina-verset osztottam meg a költészet napja alkalmából. :) Ritka mélyen érző és éleslátású egyszerre.
Kedves Krisztina!Hetek óta ezen gondolkodom, hogy hogyan lehet azt szépen kifejezni, hogy nem mindenki gondolja azt, hogy szörnyeteg vagy, bármit is nyilatkozz. Évtizedek óta figyelem a munkásságod és nyilatkozataid.Szeretettel gondolok Rád - (tudom hogy erre nincs szükséged, nekem igényem,hogy a gorombaságok mellett ezt is kifejezzem.)😊
Balo urnak uzenem innen, hogy a Felhomesek ki ne maradjon, nem latom a kupacban.😊
Ismerem a családot, szuperjófejek :)
Milyen igazuk van! 🙂 És látom, már ott figyel az Akvárium és a Pixel 😍
Kötelező gyerekirodalom !❤️
Azt hiszem, sokkal elegánsabb lett volna, ha ezt a kedves kis reklámot nem Tóth Krisztina adja közre, hanem a kisfiú édesapja.
Azert ez erős. Van, aki szeret itt élni, nem nevezi nyomorultnak az országot. Ettől meg szeretem T.K. írásait.
De jó fejek! 🥰👍✌️
Hét prózakötetét olvastam. (Merthogy már az elsőtől el voltam ragadtatva). Muszáj ilyen kiábrándító csihi-puhikba belemenni? Muszáj azt hinni - mert annyi széplelkű (tudományos szocializmuson cseperedett) liberális értelmiségi hiszi -, hogy sikk ezt az országot és bennszülötteit ócsárolni és ostorozni? Hogy ez valami felsőbbrendű tisztánlátás jele? Mit gondol, történik valami boszorkányos az emberi fajtánkkal a Lajta keleti partjától? Ki van zárva, minket valami szignifikáns genetikai rokonság nem fűz össze. (Az antropológiában "magyar paradoxon"-nak nevezik a nemzeti érzésünket). Nem sikk ez a beállítottság. Egy fokkal sem értelmesebb az elvakultan elfogult nacionalizmusnál. (Csak kártékonyabb. És most felejtsük el a kétpólusú politikai propagandát). 😉
Nálunk Andersen a menő!
Tóth Krisztina:
REPÜLŐ
Miféle testben jössz elém
a földi sodrásban megint?
Folyton változik alakod
a nevek örvénye szerint:
homokpart, kőarc, kisgyerek,
idegen szempár a buszon,
vagy egy utca, mit ismerek,
de a helyet már nem tudom.
Szálltam erre, mint repülő –
ha majd az leszek, integess!
Folyton elébem kerülő,
találgathatom, ki lehetsz.
Amikor ott vagy valahol,
minden a hangodon beszél.
Amikor nem vagy, üresen
ragyog a szív-nem-látta tér.
Emberruhám ha levetem,
találkozunk-e valahol?
Milyen betűkkel írsz nekem
az összefirkált ég alól?
A márvány Szaturnusz mögül
odatalálsz-e, mint a fény,
hogyha smaragdtábla leszek
a Hold fekete felszínén.
Szöveg: Tóth KrisztinaZene: Bódi László Cipő
6 napja
."......Emberruhám ha levetem, találkozunk-e valahol? Milyen betűkkel írsz nekem az összefirkált ég alól?" .... Micsoda sorok! Csodálatos! ..." Szállj költemény...."❤
Ez csodálatos!😢
Egy halálvers,ami számomra nagyon fontos.Az egyik legszebb verse Krisztának.És ahogy Zsuzsa előadja....!! ❤
Gyönyörű, köszönöm❤️
Mastercard VERSFUTÁR a Katona művészeivel - 1. rész
Alkotótárs néven a napokban hirdette meg irodalmi ösztöndíjprogramját fiatal kortárs prózaírók és költők számára a Mastercard.
Ennek apropóján a Katonával közösen, Szállj költemény... címmel versküldő kampányt indít a magyar költészet napja alkalmából.
A verses videók szabadon megoszthatók és terjeszthetők. Sőt, arra buzdítunk mindenkit, hogy a társulat tagjaihoz hasonlóan készítse el kedvenc verse saját feldolgozását, és ossza meg azt barátaival, ismerőseivel!
A sorozat első darabja Tóth Krisztina Szilveszter című verse, előadja: Pálmai Anna.
Figyeljék közösségi média felületeinket, a sorozat első három videója már látható, a továbbiakat a holnapi nap folyamán tesszük közzé.
#magyarköltészetnapja #április11 #versfutár
Katona József Színház
Mastercard VERSFUTÁR a Katona művészeivel - 1. rész
Alkotótárs néven a napokban hirdette meg irodalmi ösztöndíjprogramját fiatal kortárs prózaírók és költők számára a Mastercard. Ennek apropóján a Katonával közösen, Szállj költemény... címmel versküldő kampányt indít a magyar költészet napja alkalmából.
A verses videók szabadon megoszthatók és terjeszthetők. Sőt, arra buzdítunk mindenkit, hogy a társulat tagjaihoz hasonlóan, készítse el kedvenc verse saját feldolgozását, és ossza meg azt barátaival, ismerőseivel!
A sorozat első darabja Tóth Krisztina Szilveszter című verse, előadja: Pálmai Anna. Figyeljék közösségi média felületeinket, a sorozat első három videója már látható, a továbbiakat a holnapi nap folyamán tesszük közzé.
#magyarköltészetnapja #április11 #versfutár
1 hete
,,Tasev Norbert A peronon Váltakozva peronon állunk. Állunk a megváltozott Időben; vakvágányok mellékzöngéjét követjük tisztán, fegyelmezetten, szüntelen. Itt a létezés öröme, hogy merünk felkelni, s újra reménykedni érvényt veszti - mi egykor felbecsülhetetlen, s tán legbecsesebb volt! A vérrögök sziklákat, aprócska gátakat emelgetnek bennünk szótlanul, akár a néma gyilkosok kik csöndben lefülelnek, s megölnek, fojtogatva éldegélnek! A Lét végtöredékét szórja immár egykedvű s méla közönnyel, miközben felszín alatt a zabáló halál motoz, falatozik... Arcunkra rárakódik az évszakok évgyűrűje: Hó, korom, égbolt megtöretett könnyei felénk küldözgetik még égimeszelő üzeneteiket! - Csak önmagunkban emésztődünk, s szabadon hagyjuk hogy az önsajnálat mint vadállat fokozatokban megemésszen minket! Szíveink mélyén tátongó fekete fenyegetéssel mered ránk az elszalasztott boldogabb évek virágbontó tavasza, nyara. Az élet evilági mindenség-bölcsője, melyben újító szerelem tán megfogant! - Így állunk, álldogálunk s várakozva a biztosabb kezdés reményében, s észre sem vesszük a felszín alatt titkosan s egyénien mennyi rejtett súlya, mozgatórúgója titkos mechanikája van az elfelejtett részletek gazdagságának, apró töredékek láncolatának! S ha egyetlen pillanatra megtévedtünk a biztos bizonytalanban - a jövő homálya elidegenítve minket figyeltet! Tegyük fel magunknak az örök Egy-kérdést: Honnan kellett, hogy elinduljak, s vajon meddig értem-e?! - A kétségbeesett magunkat elhagyás, s feladás legtürelmesebb gyilkosunk, hisz nem kérdez sokat!"
