Tíz mondat az írásról, amelyeket ajándékba kaptam
Huszonkét évesen
Te olyan helyes lány vagy. Minek írsz? Volt valami trauma az életedben? Meghalt az anyukád?
Huszonhárom évesen
Költő?! Dehát a költők nem így szoktak öltözni. Azok…másképp néznek ki.
Huszonhat évesen
Mosolyogjon már egy kicsit! Az sokat segít. Nem érdekes, hogy jót ír, a barátságtalan nőket senki se szereti.
Harminc évesen, szülés után
Neked innentől már tényleg nem az dolgod, hogy bohóckodj, hanem hogy a gyerekedet neveld.
Harmincnégy évesen
Tényleg könyveket írsz? És szoktál azért főzni is?
Harmincnyolc évesen
Jó, de miből élsz?
Negyven felett valamivel
Most, hogy férjnél vagy, nem kell majd folyton írni. Nem szorulsz rá.
Negyvenöt
Ahhoz képest tök jól nézel ki. Bocs, nem a korodra gondoltam.
Ötven
És? Visszatekintve volt ennek értelme? Nem lett volna jobb élni?
Nemrég
Annyi mindent összeírogattál már, abba is hagyhatod. Pihenhetnél végre!
