Kácsor Zsolt: Tóth Krisztina, a költő(nő)

Kácsor Zsolt: Tóth Krisztina, a költő(nő)
AZ IRIGYKEDŐ UTÓKOR XIV.

Kortársainkat nem választhatjuk meg, nem cserélhetjük le, de ha szerencsénk van, akkor akadnak köztük kivételes emberek is, akikért irigyelni fog minket az utókor. Egyetlen közös jellemzőjük: minden korban kevesen vannak.

“Az első kötetének címe megmaradt bennem: Őszi kabátlobogás. Nem tudom, hogy miért, de volt ebben valami franciás. És ez tűnt föl az írásaiban először, a francia hang, amire különösen érzékeny vagyok, nála kiéreztem a szavak mögül Franciaországot. Úgy értem, nem csak konkrét utalások szintjén, hanem valamiképpen a belső, mélyebb rétegekben. Mintha megjelent volna a kilencvenes években a magyar irodalomban egy Tóth Krisztina nevű költő(nő), aki magyar létére francia jelenség.”