Élmények, emberek, gondolatok – Koronczay Lilla interjúja a Nőklapja.hu-n
„Sokáig állatorvos akartam lenni” – Tóth Krisztina életének 5 mérföldkövéről mesél
Élmények, emberek, gondolatok. Milyen hatásokra válunk azzá, akik ma vagyunk? A Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, műfordító legfőbb szellemi mozgatórugóiról mesél Koronczay Lilla újságírónak a Nők Lapja.hu-n.
A francia nyelv:
„Gyerekkorom egy részét lakótelepen töltöttem, nagyon szerettem, ma is gyakran megjelenik az írásaimban mint helyszín. Később a szüleim Budafokon vettek egy házat. Kutyánk onnantól fogva mindig volt, és ez meghatározta az állatokhoz való viszonyomat. Nagy állatbolond vagyok, sokáig állatorvos akartam lenni. Az iskolában a rajz mellett a biológiát szerettem a legjobban, mert az élő testek működése nagyon izgatott. Azt hiszem, ez a tantárgy állt legközelebb a költészethez, bármilyen furcsán hangozzék is. Szerettem Éva nénit, a tanárunkat. Azonkívül a Szív utcai iskolában már elsőtől tanultunk franciául. A mai napig ez a számomra legotthonosabb idegen nyelv.”
(…)
Talán a biológia:
„Az egykori Francia Intézet a Szekfű utca sarkán állt, közel az iskolánkhoz. Kölcsönözhettünk Pifet, meg Babar-könyveket. A Barba család is nagy kedvencem volt, később a Libri felkérésére le is fordítottam. Sok szerzőt ültettem át franciáról magyarra, többek között Guy Goffette, Anna Gavalda, Liliane Wouters műveit. A férjem skót, de ha valami bonyolultabb dolgot akarok elmagyarázni neki, akkor franciára váltok, szerencsére a franciát is anyanyelvi szinten beszéli. Két évig Párizsban jártam egyetemre, és azóta is gyakran megfordulok Franciaországban.”
